A pontforrások által kibocsátott légszennyezőanyag koncentrációk megítélésének egy speciális eleme az adott oxigéntartalomra történő vonatkoztatás. Tesszük ezt azért, hogy az egyes technológiákon belül egységes megítélés legyen érvényesíthető, kiküszöbölve például a füstgáz égés levegővel történő hígításából adódó CO és NOx koncentrációcsökkenést. A vonatkoztatási oxigénkoncentráció az adott technológia függvénye és a legjobb, vagy néha inkább a legelterjedtebb, általános technológia szerinti üzemelést jellemzi. Így például a vonatkoztatási oxigénkoncentráció földgáz- és olajtüzelésű kazánoknál 3 tf%, a hulladékégetők esetében – igazodva a káros anyagok hatékony elégetéséhez szükséges magasabb légfelesleg igényhez – pedig 11 tf%.

A korábbi évek szabályzásának sokat vitatott eleme volt az általános (nem eljárás-specifikus) tüzelési és termikus technológiák oxigén vonatkozásának szabályozása. Az új 4/2011. VM rendelet sok félreértést tisztázott az alábbi kitétellel:
6. melléklet 1. pontja:
„tüzelési és termikus (a levegőből tényleges oxigén-elvonás történik) technológiáknál” 5 % a vonatkoztatási oxigénkoncentráció.
Ugyanakkor továbbra is megkérdezhető, hogy miért éppen 5 tf%-ra kell vonatkoztatni, de ettől az engedélyezési eljárás során – indokolt esetben – a Felügyelőség eltérhet.

Az eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékek (4/2011. VM rendelet 7. melléklete) szabályozása is egyértelműbb lett az alábbi előírások miatt:

1.3    Azoknál a technológiáknál, amelyeknél nincs vonatkoztatási O2-tartalom megadva, a technológiai kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelése a vonatkoztatási O2-tartalomra történő átszámítás nélkül, a 6. § (füstgáz / véggáz hígításának tilalma!) figyelembevételével történik.

1.4.   Azoknál a termikus technológiáknál, melyekre nincs eljárásspecifikus határérték előírva, de üzemszerű működés esetén az oxigéntartalom több mint 19%, a vonatkozási oxigéntartalmat nem kell figyelembe venni.

1.5.   Az egyes eljárásspecifikus technológiáknál megadott vonatkoztatási O2-tartalmat kell figyelembe venni a technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetén.

Az alábbi ábra a földgáztüzelés példáján mutatja az oxigén vonatkoztatás és a légfelesleg kérdéskörét, valamint megadja az átszámítás képletét és példákat mutat egyes technológiák vonatkoztatási oxigénkoncentrációjára.

Nem egészen értjük, hogy hogyan illeszkedik a fentiekhez a rendelet 2. § (1) c) pontjában a termikus technológia alábbi értelmezése:

„technológia célú hőenergia-előállítás, ahol a füstgáz közvetlenül érintkezik a technológia céltermékével.”

Ezek szerint, például egy technológiából elszívott véggáz termikus utóégetése
(pl. földgáz támasztó tüzelés alkalmazásával) nem termikus technológia?

Fontos tanács pontforrások engedélyeztetését végző szervezetek felé: adott légszennyező technológiába csak azonos oxigénvonatkoztatás alá eső technológiákat soroljon, megkönnyítve ezzel a határértékek helyes megállapítását.

A fentieket összegezve úgy ítéljük meg, hogy az új rendelet az oxigénvonatkoztatást megnyugtatóan rendezte. Ugyanakkor rendkívüli módon összekuszálta a tömegáram küszöb alá eső kibocsátások kérdéskörét, melyet a fővárosi felügyelőség – véleményünk szerint – a jogalkotó szándékától és a korábbi gyakorlattól eltérően értelmez. Erre a témára egy későbbi időpontban térünk vissza, mivel meg szeretnénk várni az illetékes minisztérium egyértelmű állásfoglalását.

A NAH által NAH-1-1795/2021 számon akkreditált vizsgálólaboratórium.